Mini novella egy mosolyról

Borka László
2016. 10. 20.
Megosztás



Kis epizód az életemben, mégsem tudom elfelejteni. Egy görög sziget kis városában nyaraltunk, itt egy nagy park van, szélén végig kávézó. A vendégek vidám fiatalok, felnőttek, hangosan csevegve. Egy fiatal cigány asszony halad lassan a soron, kéregetve. Karján egy kis leány, 6-7 hónapos lehet. Az anya a kéregetéshez tartozó fájdalmas arckifejezéssel és siránkozó hanggal megy asztaltól asztalig. A kislány valószínűleg hozzászokott ehhez, arca közönyös. Azt is megszokta talán, hogy a vidám arcok a kéregető felé fordulva megfagynak, elutasítóan elfordulnak. Az anya hozzánk ért és a szokásos siránkozását adta elő. Én közben a szép kislányra néztem és kinyújtottam a kezem feléje. Ő megfogta a mutatóujjam és kedvesen elmosolyodott. Ily módon kezet fogtunk. Az egész hosszú asztalsoron ez lehetett az egyetlen élménye. Számomra is élmény volt ez a mosoly. Egész gondolatsor futott végig a fejemben. Szegény kislány, milyen szép vagy. Vajon mi lesz sorsod? Még nem tudod, hogy cigánynak fognak-e hívni, vagy romának? Fog az könnyíteni életeden, hogy romának hívnak és nem cigánynak? Mikor fogod az első megalázást kapni? Talán akkor, amikor óvodába kerülsz? Ilyen kis korban még együtt játszol a többiekkel, de egy fehér anyuka esetleg figyelmezteti lányát, hogy ne játsszon azzal a göndör hajú kislánnyal, mert az cigány. A fehér kislány ha nem is nagyon érti, mi áll emögött, de majd megmondja neked, hogy nem játszik veled, mert te cigány vagy. Ez a mondat arculcsapás lesz számodra, majd egész életedben követni fog. Talán még olyan kicsi vagy, hogy ennek a mondatnak a súlyát nem is érzed igazán. De ez majd ismétlődni fog az iskolában, majd többször az életedben.Akkor már jobban fog fájni. S ha nagy lány leszel és véletlenül szerelmes lennél egy fehér fiúba, mi lesz? Elutasítás, ami pedig a legfájdalmasabb minden ember számára. - Nem kellesz mint ismerős. - Nem kellesz, mint barát. - Nem kellesz, mint szerető. - Fájó mondatok. Pedig más körülmények között te orvos, jogász lehetnél, vagy modell, hisz olyan szép vagy. Vajon ki tudsz sorsodból törni? Vagy az történik, hogy fiatalon szülsz majd egy gyereket, s karodon a csecsemővel odamész az asztalsor elejére, mint anyád. Ezzel bezárul majd az ördögi kör. Milyen kegyetlen az élet - gondoltam s elengedtük egymás kezét.

Borka László