Bemutatkozik a NAPÚT folyóirat

2017. 11. 25.
Megosztás


Az ARANY JÁNOS irodalmi est kapcsán bemutatkozik a NORMA MŰHELY és a NAPÚT folyóirat. Az eseményre 2017. december hetedikén kerül sor Magyarország oslói Nagykövetségén. Az est apropója a két szervező (a Nagykövetség és a Norma Műhely) által korábban kiírt Arany pályázat eredményhirdetése, s a díjátadó köré szerveződő irodalmi program. Az esten bemutatkozik a díjazottak könyvjutalmát felajánló Napút folyóirat. A főszerkesztő mellett a lap két szerkesztője és norvégiai szervező-szerzője is jelen lesz az esten.


A Napút (irodalom - művészet - környezet) XIX. évfolyamában járó, évente rendre tíz tematikus számot megjelentető irodalmi-kulturális folyóirat. Benne 8 színes képzőművészeti oldal s egy 32-48 oldalas füzetmelléklet (Káva Téka). 19 váltakozóan jelen lévő belső rovata van. Ars poeticája szerint kéznyújtó szerepre törekszik - táborok, nemzedékek, művészeti és tudományos területek, ismert alkotók és debütálók között. A magyar nyelvű haikuköltészet egyik központja; Az ún. hetvenesek évkönyvében - az 1928-as nemzedékkel kezdve - eddig 1602 jeles magyar művész és tudós életvallomásait gyűjtötte össze karácsonyi számaiban.

Évről évre pályázatok sorát írja ki, közöttük az egyik egész éven át folyik s voltaképp bármi beküldhető. Sok száz szerzőt fedezett fel - s indított a publikálás útján.
A lapot kiadó Cédrus Művészeti Alapítvány két Napút-díjat is kiad évente: életműért és műfordítói teljesítményért.
Valamennyi lapszámot zenés irodalmi esten mutatja be a szerkesztőség. Sok a határon túli magyarok lakta területeken tett műhelybemutató utazás is.
2016-ban indult a napi frissítésű
naputonline.hu: a folyóirat internetes - de a printváltozattól részben eltérő szerkezetű, sok eredeti rovattal gazdag kínálatot nyújtó változata.

A NAPÚT főszerkesztője, felelős kiadója Szondi György (1946)
Az ausztriai Feffernitzben született. Pécsett érettségizett, itt volt uránbányász, könyvtáros, majd Budapesten postai lapkihordó, tanszéki titkár. Magyar-bolgár szakon végzett az ELTE-n 1974-ben. 1975-től 2007-ig a Gorkij, majd Országos Idegennyelvű Könyvtár volt a munkáltatója; főkönyvtáros főtanácsosként ment onnan nyugdíjba.
Közben minisztériumi, akadémiai, írószövetségi kiküldetésben éveket töltött Bulgáriában; a hosszabb időszakok: magyar lektor (1975-1979), aspiráns (1981-1984), a Magyar Kulturális Intézet igazgatója és kulturális attasé (1999-2004), vendégdocens (2004-2009).
1980-tól 1990-ig az Európa Kiadó bolgár irodalomért felelős külső szerkesztője.
1994-1998 a POLISZ főszerkesztőhelyettese, majd főszerkesztője, 1999-től folyamatosan a Napút, 2016-tól a
naputonline.hu főszerkesztője, 1999-2003, a Masszi Kiadó ügyvezetője, 2003-2016 a Napkút Kiadó igazgatója.
József Attila-díjas, Bulgáriában tucatnyi jelentős szakmai, állami és művészeti díj birtokosa, a Veliko Tirnovói Egyetem díszdoktora. A nyelvtudomány kandidátusa, bolgárul írt disszertációjának témája a magyar és a bolgár igerendszer összevető vizsgálata. Társalgási szótár és bolgár nyelvkönyv szerzője, bolgárul két, magyarul egy verseskönyvet (Értem?, 1994) jegyez.
20 ezer verssor, 11 ezer prózaoldal fordítója (bolgárból), öt nívódíjban ismerték el teljesítményét.
A Magyar Írószövetség (választmányának), a Magyar Tudományos és a Magyar Művészeti Akadémia Köztestületének - Bulgáriában művészeti és tudományos társaságoknak és szövetségeknek, egyetemi programoknak, szerkesztőbizottságoknak - a tagja.

Toót-Holló Tamás (1966)
Ózdon született, Debrecenben (KLTE) és Budapesten (ELTE) járt egyetemre. Magyar nyelv és irodalom – összehasonlító irodalomtörténet szakon végzett 1990-ben.Karácsony Benő monográfusaként az irodalomtudomány kandidátusa, Korábbi könyveit Tót H. Zsolt és Toót H. Zsolt szerzői névalakkal is jegyezte. A Heti Válasz alapító főszerkesztője, az MTI főszerkesztője, a Hungary Matters és a Külhoni Magyar Sajtószolgálat felelős szerkesztője volt, jelenleg a Mediaworks lapbirodalom központi online szerkesztőségének vezetője. Író, szerkesztő, kritikus, egyetemi oktató. Íróként és kutatóként az utóbbi évtizedben tradicionalista szellemben alkotja meg az magyar őshagyomány szakralitását őrző és újjáteremtő gigantikus prózafolyamait – makámában írt metafizikai kalandregények segítségével járva be a garabonciás diákokhoz köthető mágikus tudományok hétrendbéli útját. Főbb művei: az öt kötetből álló, A Garabonciás Könyve összefoglaló címmel jelölt kőmisztérium-trilógiája, s most íródó, A Forrás Könyve összefoglaló címet viselő királyregény-trilógiája. Legutóbbi királyregénye, a Csillan a hab a Szent László-emlékév tiszteletére jelent meg.
Műveiről bővebben:
http://napkut.hu/oesszes-szerzonk/106-t/134-toot-hollo-tamas

Babics Imre 1961. június 14-én született Budapesten. Szülei átlagemberek. Gyermekkorát megosztva töltötte anyai nagyszüleinél a Duna melletti Római-parton és családjánál, Zuglóban. Édesapja és édesanyja 1978-ban elváltak, innen számíthatjuk kamasz-, majd ifjúkori megpróbáltatásait. 1979-ben érettségizett, s ettől kezdve különféle munkahelyeken próbált helytállni, általában sikerrel, miközben igyekezett megvalósítani hatalmas költői terveit. Volt földmérő, ablaktisztító, üzletvezető, és még sok egyéb. Ismeri a megaláztatást. 1984-ben megnősült, kislánya, Viktória Klaudia 1985-ben született.
Első versei a szombathelyi Életünk című folyóiratban jelentek meg, majd rá egy évre Zalán Tibor mutatta be az Élet és Irodalom hasábjain. Első kötete 1989-ben látott napvilágot: megkapta a legjobb elsőkötetes költőnek járó Bölöni György-díjat, valamint a Jövő Irodalmáért-díjban is részesült. Második kötetéért az első, abban az évben alapított Sziveri János-díjjal jutalmazták. 1999-ben feleségével együtt úgy döntött, hogy elhagyja a fővárost,és egy apró bakonyi falucskába, Bakonyszücsre költözik. Azóta is ott él, dolgozik a megélhetésért és írja könyveit. Szondi György 2011-ben felkérte, hogy vezesse az általa szerkesztett Napút nevű kulturális folyóirat versrovatát, azóta is ebben a pozícióban van, miközben fizikai munkát is végez.
7 könyve után 2007-től a Napkút a kiadója, ahol 5 kötete jelent meg, köztük az esztendőkig írt, majd sokáig fiókban maradt Gnózis, amelyet Szörényi László korszakos műnek nevez. Eddigi utolsó verseskötete:
Abrak a vadnak, ablak a vaknak (2017 októbere)

Kovács katáng Ferenc (1949)
A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett villamosmérnöki diplomát. 1982 óta él Norvégiában. Az Oslói Egyetem Média és Kommunikációs Intézetének nyugalmazott médiamérnöke. Aktív évei alatt oktatástechnológiával, interaktív multimédiával, filmezéssel foglalkozott. Oslói irodájából 16 éven át tartott videókonferenciás távoktatást különböző magyar felsőoktatási intézményekben. 2011-ben a Neumann János Számítógéptudományi Társaságtól az év távoktatója, Multimédia az oktatásban gyűrűt vehette át.
Fest, rajzol, kiállításai voltak Magyarországon, Bulgáriában, Norvégiában. Illusztrációi jelennek meg folyóiratokban, szépirodalmi kötetekben. Szerkesztő helyettese az Ághegy és a Magyar Liget c. magyar nyelvű skandináv irodalmi folyóiratoknak.
14 önálló kötet szerz
ője (novellák, drámák, versek). 21 mű-és szakfordítása jelent meg Magyarországon. 10 antológia szerkesztője és fordítója.
Alapító tagja a Kárpátaljai Magyar Iskolai Könyvtárakért Alapítványnak. Tagja a Magyar Írószövetségnek, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának, a Magyar Olvasótársaságnak (HUNRA), a Norvég Szakíró és Fordító Szövetség írói tagozatának (NFF), a Norvég Szakíró és Fordító Szövetség fordítói tagozatának (NFF), a Norvég PEN-nek és a Norvég Íróegyesületnek (Forfattersentrum).
http://www.iroszovetseg.hu/kovacs-katang-ferenc/

A képi sorrend: Toót-Holló Tamás, Szondi György, Babics Imre