Pillantás a múltba

Dr. Csángó Péter
2016. 11. 10.
Megosztás


Csángó Péter András. Budapest, 1942. Miután apám a doni áttörésnél 1943 januárban eltűnt, anyám egyedül nevelt nagyszüleim segítségével. A budapesti Eötvös József gimnáziumban érettségiztem, 1960-ban. Orvosi diploma: Pécsi Orvostudományi Egyetem, 1967. Első munkahely: 1967-68: Szombathely Tüdőkórház. Katonaorvos: Csorna, Körmend (határőrség). 1968-69: segédorvos Budapesten a Semmelweis Kórház központi laboratóriumában. 1969 júniusban elhagytam Magyarországot, Jugoszlávián keresztül. Két hónapot a padricianoi (Trieszt mellett) menekülttáborban töltöttem. 1969 szeptemberben érkeztem Norvégiába. 1969 októbertől dolgoztam Norvégiában, először mint segédorvos Tromsøben, majd 1970-78 között mint rezidens az Állami Közegészségügyi Intézetben. Csak idén, 2016 tudtam meg, hogy a magyar kommunista állam, hazatérés megtagadása címén, -amire soha nem szólított fel senki-, in absentia, 3 év szabadságvesztésre és teljes vagyonelkobzásra ítélt. 1972-73-ban a norvég Külügyminisztérium ösztöndíjával és az említett intézettől teljes fizetéssel, posztgraduális képzésben vettem részt Birminghamben (UK) az egyetem virológiai osztályán. 1974-ben lettem norvég állampolgár. 1977-ben megalapítottuk a Chlamydia trachomatis diagnosztikáját Norvégiában. 1979-2004 között a Kristiansand központi kórház mikrobiológiai osztályának vezető főorvosa voltam. A Norvég Mikrobiológiai Társaság vezetője: 1989-91. Több nemzeti és nemzetközi kongresszus szervezője, és a European Society of Chlamydia Research alapító tagja voltam. Kristiansand után még évekig dolgoztam a következő helyeken: Lillehammer, Skien, Oslo, Sandvika és Ålesund. Sok tudományos publikációm van nemzetközi és norvég folyóiratokban. A legutóbbiak a kullancs encephalitis (agyvelőgyulladás) kórokozóival foglalkoznak, erről poszterünk jelent meg 2015-ben és 2016-ban. Jelenleg is együttműködünk a Folkehelseinstituttel egy projekten, melynek célja a kullancsokban lévő patogén mikróbák jelenlétének megvilágítása. Bár 2012 óta nyugdíjas vagyok, Jelenleg a Diagen Int. és az Aerte cég orvosi munkatársa vagyok. Nős vagyok, három felnőtt lányunk van és három unokánk.


PILLANTÁS A NORVÉG MÚLTBA

- a legkorábbi magyar források -

 

200 éve még a «közeli» falvak is sokszor több órányi, vagy egy napi járásra voltak, talán nem is látogatták egymást túl sűrűn őseink, és legszívesebben ugyanabból  a faluból nősültek. Ennek eredményét láthatjuk olyan területen is, mint a veleszületett genetikai megbetegedések. Saját szememmel láttam ezt Røst szigetén, ahova annak idején helikopterrel utaztam.

Norvégia lakossága a pestisjárvány után annyira gyér volt, hogy a közeli rokonok egymás közötti házasodása gyakori lett. Ennek hosszúlejáratú genetikai következményeit ma, a 21. században is ismerjük, K. Berg oslói genetikus kutatásainak köszönhetően. Az egyik ilyen gén nagyon gyakori Nyugat-Norvégiában.

 A 18. század végén Magyarország nem néhány óra távolságra volt Norvégiatól, hanem hetekig tartó utazásnyira. Így alig tudtak valamit erről az országról.

A www.arcanum.hu segítségünkre lehet és komoly, meg mulatságos szövegeket találhatunk a régi oldalakon. Mai szemmel nézve derültséget okoznak. Már maga az, hogy ilyen régi nyelvezeten olvashatunk szövegeket, különleges érzéssel tölthet el.

A «norvég» szót elsőként Molnár János: Magyar Könyv-Ház 2. (Landerer Mihály költségével és betűivel, Posony, 1783) című könyvében fedeztem fel. Más kiadó - 1783 előtt - nem nagyon törődött Norvégiával, mert csak évekkel később látjuk újra a szót, elsősorban bibliai összefüggésben.
 «A’ Hollandusoknak régi gyarmatai Smeerenburgban, Spitzberg’ éjszaki partjain, már egy század előtt elhagyattak; a’ czethalak a´ zavaró vadászat miatt igen megkevesedtek. De egy Angol kereskedő, ki Norvégiában Hammerfestben megtelepedett , és a’ neve Crown, Spitzbergben egy kis gyarmatot állított. Ez tsak 25 személyből, részint Lapponokból, részint Norvegiaiakból áll, kiknek kötelességük irámszarvast (tarandus), és más drága prém-bőrű állatokat lövöldözni, mellyektől ezen puszta ország pezseg , és a’ mellyek egy távulabb keletre fekvő nagy tartományból látszanak oda menni. Crown Urnak testvére ezen gyarmatnak Elöljárója. Igen alkalmatos hajlékokat építettek, a’ levegő ég igen egésséges; és 2—3 esztendő óta, mióta ezen gyarmat állíttatott, egyetlen egy ember sem halt meg, és senki sem esett semmiféle nyavalyába. A’ hidegek olly gyengék voltak, hogy a’ vadászok, egyen kivül, minden nap kimehettek vadászni. Egy hajó esztendőnként eleséget viszen oda és a’ nyert, szerzett prém-bőrököt Hammerfestbe viszi. A’ derék Parry az éjszaki ég-sark felé vett új útjában elsőbben Spitzberget látogatja meg. E’ szerént majd szép tudósításokat várhatunk ezen ügyes embertől” (Hasznos Mulatságok, 1827. 1. félév  47. szám, 372-372.o.)

   Az enyhe telek viszont furcsa következményekkel jártak. Mikor a sertésinfluenza ismét globális fenyegetéssé vált, egy kanadai tudós vezetésével expedició indult Svalbardra. Azt remélték, hogy a klima megőrzött olyan örökletes anyagot a Svalbardon jártak közt, melynek segítségével rekonstruálni lehetett volna azt a sertésinfluenza típust, mely az első világháború után többmillió áldozatot szedett. Bár sikerült a nemzetközileg ismert mikrobiológus, Prof. Tom Bergan vezette expediciónak több sírt feltárárnia, de a DNS egyik helyen sem maradt meg olyan jó állapotban, hogy a tudósoknak sikerült volna a majd 100 éves vírustípus rekonstrukciója. Az okot abban látták, hogy a globális felmelegedés miatt a holttestek nem konzerválódtak Svalbard e részén. Több szerencse kisérte a tudósokat Észak-Amerikában és végül sikerült a vírust megtalálni a kanadai permafrostban.
http://tux1.aftenposten.no/nyheter/iriks/d48689.htm     http://www.vg.no/nyheter/innenriks/virus-utgravning-paa-svalbard/a/25860/

 

A «norvég» szó előfordulása az Arcanum adatbázisban, pr. 2016 szeptemberben:

Évjárat

Előfordulás száma

1820 előtt

6

1820-1840

73

1840-186ö

325

1860-1880

867

1880-1900

4438

1900-1920

11688

1920-1940

43164

1940-1960

5388

1960-1980

3921

1980-2000

6250

2000-

7284

https://adtplus.arcanum.hu/en/search/results/?list=eyJxdWVyeSI6ICJub3J2XHUwMGU5ZyJ9&per_page=20

Látható, hogy Norvégia iránt megnőtt az érdeklődés egy 20 éves időszakban, 1920 és 1940 között. Nehéz mivel magyarázni ezt a rendkívül nagy érdeklődést, de talán ebben a periódusban többeket érdekelt az  északi mitológia.
Mit is irtak Norvégiáról majd 200 éve, 1823-ban?

“Tegnap érkeztek meg Stockholmba 16 Laplandi Deputátusok kik a’ Norvégjai és Sveczia Finnmarkoknak Lakositól küldettek azon végből, hogy az Orfzáglófzéktől engedelmet kérjenek (!) az ő Tartományaikban egy vagy két Templom építésére, a' mit tulajdón költségeiken akarnak végbe vinni. Ezen férfiak igen jó színben vannak, helyes termetük  ’s eggyügyű öltözetük igen tifzta. Eggyik közülök a’ Dannebrogh Rendnek czímeres Jelével ékeskedett.” (Nemzeti Újság: Hazai 's Külföldi Tudósítások, 1823. 1. Félév 1823-05-03 / 36. szám)

Nem csoda, hogy a norvégok és a lappok a nemzeti függetlenség mellett tették le voksukat, ha két templom épitése kapcsán Stockholmtól kellett engedélyt kérni. A nemzeti függetlenségre még jó 80 évet kellett várniuk.

Végül, ebben a kis bepillantásban a híres hegedűművész Ole Bullről olvashatunk, mely tükrözi a kor szemléletét:

«Legújabb időkben egy uj tünemény jelent-meg tetszésünkben ’s banknotáinkban részesülni. Ez Ole-Bull. Nevének második felénél már számot tarthat a’ britt vendégszeretetre. Ole-Bull norvégi születés; és noha nem lehet kívánni, hogy délnek művészete éjszakon (hol a’ medvék tanyáznak ’s hiúz leselg martalékjára) kiképeztessék, még is csak ez az egyedüli művész , ki Paganinira emlékeztet. Ole-Bull többnyire mindent magától tanult. Nyolcz éves volt, midőn — hogy Quacker szóllás-móddal éljek — a’ hangászi szellem megkörnyezé. Családja eleintén lelkésznek, utóbb törvénytudónak szánta; de ő a’ hegedűnek adá az elsőséget, és 20-dik évében elhatározá, hogy magát szerencse csillagzatára ’s hegedűjére bizza. Sokat beszélnek kiállott szenvedéseiről ’s azon nyomorokról, mellyekkel küzdött; de a’ művészek ’s jeles férjfiak életrajzát többnyire regényesség bélyegzi. Ole-Bull ultraromanticus volt, ’s Paris­ba azon gyásznapokban érkezett, mikor az epegörcs legtöbb áldozatot ragadt. (Ez valószinüleg fertőző májgyulladás, hepatitis A lehetett – a szerző. megj.)
Virtuózunk erszénye csak hamar megürült. Midőn egy alkonyon szomorú sétája után, melly közben csak koporsókkal ’s halottas kocsikkal találkozott, lakába tért volna, bördönyét nem találta már ott; az orvok még csak hegedűje iránt sem viseltettek tisztelettel. Ole Bull vesztesége érzetében kétségbeesve rohant az utszára; három nap három éjjel téholygott; negyedik napon a’ Szajna hullámai köztt keresé halálát, de kifogatott. Ole-Bull most élni kívánt, ’s hogy Paganinit hallhassa , utósó üngét adá-el; ő hallotta a’ nagy művészt, ’s lelkében azon gondolat támadt, hogy annak játszását utánozza. A’ hangversenyek ideje ismét elkövetkezett; Ole-Bull hangversenyt ad ; 1206 frankot nyer, ’s maga előtt a’ szerencse tágas ösvényét nyitva látja. Ifjú művészünk olasz országba utazott, de ah! a’ művészeteknek e’ classicai földje egykedvűleg fogadja. Florenczben már közel volt az éhen háláshoz. A’
norvégi művészt senki sem vágyott hallani. Most Malibran ’s Beriot érkeznek e’ városba, itt megérkezésük estéjén hangversenyt adandók. A’ sors úgy akarta, hogy ugyan azon fogadóba szálljanak, hol Ole-Bull lakott. A’ hangverseny órája közelgetett, a’ terem tömve volt nézőkkel, ’s most Beriot hirtelen roszul lesz. A’ fogadós, ki Ole-Bullt többször hallotta szobájában játszani, Malibrant értesíti , hogy nála egy hegedűs-virtuóz lakik. Malibran hozzá küld azon kérdéssel, bátorkodnék-e Beriot helyét kipótolni. Ole-Bull elfogadja az ajánlást; játszik; a’ hallgatókat bámulásra ragadja, ’s e’ pillanattól nemcsak Florenczben, hanem egész olasz országban biztosítva volt szerencséje. Neápolban a’ san-carloi tág teremben legzajosabb lelkesedéssel jelenték-ki hallgatói elégülésüket. Olasz országból ismét Parisba ment, hogy hírét nevelje. Minden eddig hallott hegedűsek közül Ole-Bull az, ki leghívebben követi Paganini nyomait; de az utánzás már mindig 2-dik osztályból való. Egyébiránt olly bámulatosan utánozza Paganinit, hogy ha együtt játszanának, látatlanul nehéz lenne megkülönböztetni, mellyik mikor játszik». (BLACKWOOD Magazine, Honművész, 1838. január-június, 6. évfolyam, 2-52. szám)

A legelső cikk a norvég Storting (Parlament) megnyitásáról 1836-ban, a Jelenkor címû folyóiratban olvasható. A Norvégország szót itt használja először a magyar sajtó.

„S V É D-  és  N  0  R  V  É  G  0  R  S  Z  Á  G.
Febr. 10én nyitá meg Norvégia 8dik országgyűlését (storthingját) köv. trónbeszéd-felolvasással Collett statustan.:

”Jó urak ’s norvégi férfiak! 22 éve már, mióta e’ félsziget lakosi felhagytak veszélyes ellenkezésikkel. A’ Mindenható védelme alatt megállapított egyesület olly villongásokat hárita el, mellyek végre nemcsak a’ két nép segéd kútfejeit kimeríthették de nemzetiségűket is  megsemmíthették volna. E’ kettős nemzetiség sértetlen most és statusjogi paizs alatt van. Nyíltság 's  őszinteség kezeskedik élvezetjük ’s állandóságukért. Norvégia segéd-kútfejeit képesek Önök  megítélni. A’ statusadósság évről évre rendesen fizettetik. ’S ámbár a’ telki adó az utóbbi gyűlés óta  felényire szállíttatott, jövedelmünk még is felülmúlja a’ költséget. A’ bank szilárd és világos  rendszerének boldogító következéseit érezzük. Papirospénzünk becsének a’ valódi értékűhez  közeledte bőven tanúsítja ennek jótékony hatásit. Földművelésünk, kereskedésünk, iparunk ’s  hajózásunk szaporittatni kívánja a’ helyettes pénzfajt (Münz-Surrogat), de azon mellőzhetlen föltét  alatt, hogy a’ bank a’ keringő papirospénz értékének mindenkor megfelelő készpénz mennyiséggel bírjon.  A’hajózás és kereskedésnek különös védelemre van szükségük, ’s Norvégiának mérhetlen  terjedékü partjai mellett egész tengerészi erejét öregbítenie, ’s hajóslegényeit gyakorlás állal  idomítania ’s ügyesbítenie kell. E’ tárgyban törvényjavaslat fog Uraságtok elibe terjesztetni.  A’ lefolyt század alatt Európában elterjedt világosodos mellőzhetlenné tévé polgári ‘s fenyítő  törvényink vizsgálását, miben a’ különféle nemzetek törvényhozásinak ismérete szolgálhat kalauzul.  De a’ norvégeknek valamint a’ svédeknek is vannak saját honi törvényeik. A’ régi szokások tulajdonai  a’ nemzeteknek, ’s vannak országok, hol ezek olly intéző törvényekül szolgálnak, mellyektöl nem  távozhatni el. Erről akkor győződtem meg, midőn az esküttszéki rendszert  (jury) akarám köztetek  létesíteni ’s tiszteltem idegenkedésteket. A’ helyhatósági törvény egyike a’ legsarkalatosbaknak,  mellyen a’ társas rend nyugszik, ez iránt is javaslat fog táratni Uraságtok elé. Határozatot igen  óvakodva kell szabnunk. Csak a’ nép charakterén ’s szellemén alapuló intézvények által biztosíthatni  a’ nép nyugalmát ’s állhatatosságát. A’ társasági alkotványnak mint az  emberi testnek el kell kerülni  a’ nagy izgást, zökkenést és rendülést, melly által mind a’kettő váratlanul nagy veszélybe  juthatna.  Valódi atyai megelégüléssel láttam tavaly Norvégiát. A’ nyájas fogadtatás, mellyre lakosainál  találtam, a’ szives öröm, mellyel a’ beutaztam tájakra tódulának, irántok viseltető szeretetemet ’s jólétükért buzgó kivánatimat hőbbekké ugyan nem teheték, de gondolatim ’s pillanatba a’  Mindenhatóhoz emelkedének forró köszönetül azért, hogy a’ norvégi népet azon boldogító  csendben tartsa meg, melly a’ közrend ’s folyton növekedő jólét biztosítéka. Politikai viszonyink  általányosan békeszerüek ’s hiedelmem szerint nem is háborittatnak meg. A’ két testvér ország  geogr. helyzete ’s folytatott védintézetink megfelelnek Uraságtok békés kivánatinak. Mi csak  függetlenségünk állandóságára törekszünk, azért méltán semmitől sem félhetünk, mert egyetértők  és szabadok vagyunk. Maradok a’ jó  uraknak ’s norvégi férfiaknak minden kir. kegyelemmel jóakarója.”

 Erre az ország állapotját illető  tudósítás olvastatván föl a’ storthingot megnyitottnak jelenté. (Jelenkor 1836. 21. szám, 84. oldal. Pest, szombat martzius 12.)

A korabeli folyóiratok elérhetők az Arcanum adatbázison keresztül.

Cím: 1112 Budapest, XI. ker., Igmándi utca 40.

Tel/Fax: +36-1-481-0900; Email: info@arcanum.hu Web: http://arcanum.hu

ADT ügyfélszolgálat: biszakbogata@arcanumkft.com

 

Csángó Péter, Oslo-Budapest, 2016




Pillantás a múltba - Borítókép