Agytorna

Borka László
2018. 11. 18.
Megosztás


Egy könyv és két újságkivágás fekszik asztalomon. Tartalmuk hasonló: Hogy tartsuk jó karban agyunkat, ahogy az évek múlnak? A könyv egy fiatal orvosnő második könyve az agyról (Kaja Nordengen: Hjernetrening. Kagge Forlag, 2018). Első, hasonló témájú könyve nagy sikert aratott. Míg az első könyv csak népszerű leírása az agynak, a másodikban játékos feladatokat ad s állítja, hogy ha új dolgokat tanulunk, az mind karban tartja az agyat. Például mondjuk meg, hogy ha 20 ember van egy teremben és mindenki mindenkivel kezet fog, akkor összesen hány kézfogás lesz? Vagy ha Jancsi mamájának három fiúgyereke van és az egyiket Októbernek hívják, a másikat Novembernek, akkor hogy hívják a harmadikat? Sokan lépre mennek. Egy apa mondja: Ma hatszor idősebb vagyok fiamnál, de hat év múlva már csak háromszor leszek idősebb. Hány évesek ők ma? Összegezve a könyv tartalmát: Adjunk feladatokat az agynak, az jó formában fogja tartani, új idegi kapcsolatokat fog teremteni.


 Az egyik újságcikk a sakk nagymestereiről szól, számomra teljesen új szemszögből. Eddig meg voltam győződve arról, hogy kényelmes, párnázott székben ülni és sakkozni, ez elsősorban az agy munkája. Ha valamihez nem kell konditerem, akkor az a sakk. Erre kiderül, hogy a világ legjobb sakkjátékosai az élsportolókhoz hasonló tréningprogramot követnek. A norvég világbajnok Magnus Carlsen a sakk mellett négy tréningprogramot követ: állóképesség (fut), erő (súlyt emel), koncentrálás és lazítás (yoga). Minden szabadidejében sportol, egyik kedvence a golf futball. Míg a rendes futballban fennáll a sérülés veszélye, addig ha úgy futballozunk, mintha golfoznánk, akkor nincs sérülés. Golfpályán a labdát a cél felé rúgjuk, futball labdával golfozunk. Sergej Karjakin orosz játékos az előző világbajnokságon Carlsen ellenfele volt, belátta, hogy túlsúlyos, ezért 2018-ban 15 kilót lefogyott és úgy érzi jobb sakkjátékos lett. 2 Axel Tunsjø, norvég kisfiú, 2018-ban csak 11 éves. Tíz éves korában az ő korosztályában Nordisk Sakkbajnok lett. Nagy futballista, apja szerint bármilyen sportban jó lenne. Mindez miért? - kérdezhetjük. Erre ad választ a másik cikk: Ole Petter Hjelle (48) orvosnak és kutatónak tanácsai a sporttal kapcsolatban. Ő a Höyskolen Kristiania og Universitet lektora, mellette körzeti orvos. Ezt mondja: “Hogy tartsuk agyunkat karban? Egyszerű. Testünket kell karban tartani mozgással. Ha tréningezel, jobban tudod a stresszt kezelni, intelligensebb leszel és jobban véded magad az olyan betegségekkel szemben, mint az alzheimer kór, demencia és Parkinson kór.” Hjellét úgy is hívják, hogy tréningdoktor. Mert pácienseit egy tréningcsoportba gyűjti s együtt tréningezik velük. Bármit teszel testedzéssel kapcsolatban, a legfontosabb, hogy a pulzust megemeljük - mondja Hjelle. A szakértők szerint ez az agyban pozitív hatást vált ki. Egy faktor termelődik ami segíti az agyi sejtek közti kapcsolatot. Magyarul mondva jobban működik az agy. Nem elég csak keresztrejtvényt fejteni, az is jó, de azzal csak azt érjük el, hogy ügyesek leszünk keresztrejtvényt fejteni. Inkább heti háromszor tréningezzünk bármit, de úgy, hogy a pulzusunk megemelkedjen. Hogy függ mindez össze a sakkal? Sakkbajnokságokon nem ritka a 4-5 órás ülés és gondolkodás. Ha a versenyző soha nem sportol, agya nem fog olyan jól működni, mint annak, aki testileg is csúcsformában van. Hamarabb kifárad, elveszti koncentráló képességét. Egyenlőségjelet tehetünk: Testi jó forma = agyi jó forma. 
Ezt tudják a sakkmesterek. 

Borka László